A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.
A Tátra részei:
Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra (Západné Tatry)
Keleti-Tátra (Východné Tatry)
Magas-Tátra (Vysoké Tatry)
Bélai-havasok vagy Bélai-Tátra (Belianske-Tatry)
Lengyel-TátraFöldrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (szlovákul Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.
Nevének eredete
Először 675-ben, a görög Karpathos elnevezésként találkozhatunk a hegyvonulatra történő utalással. A következő utalás a római időkből származik, amikor Montes nivium, vagyis Havas-hegység néven jelölték. A IV. Béla korából fennmaradt első magyar oklevelek Tarczal vagy Tatur néven említik, míg a magát „a néhai Béla király jegyzőjeként” aposztrofáló Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedetei) című, 1210 körül megjelent, a honfoglalás regényes históriáját közreadó művében Trytur néven említi az ország e részét, míg a későbbi Szepességet Zepus néven jelöli. Kosmas cseh krónikás 1125-ből származó, kézzel írott művében Tritri vagy Tryti néven szerepel. A 12-14. század között kelt magyar források Turtur, Turtul, Tortol, Tarczal elnevezéseket használnak, míg egy 1255-ből fennmaradt lengyel okirat mai nevén, Tatry név alatt említi a hegységet.
