A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája. Egy fehér törpéből és fősorozati csillagból vagy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás, melynek során a nagyobb csillag főként hidrogént tartalmazó légköréből akkréciós korongon keresztül gáz áramlik a fehér törpe felszínére, a korong egyre nagyobb méretének megfelelően egyre gyorsabban. Amikor a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió, termonukleáris robbanás következik be. 1-100 nap alatt 7-20 magnitúdójú kifényesedésre képes, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után a fokozatos elhalványodás évekig, de akár évtizedekig is eltarthat.
Ellentétben az Ia típusú szupernóvával, mely a csillagot megsemmisíti, az anyagáramlás intenzitásától függően a nóvák kb. tízezer évente megismétlődnek. A robbanást a megfigyelő a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látja.
A nóva szó a latin nova stella (=új csillag) kifejezésből származtatható. Ezzel a kifejezéssel illették ugyanis régebben az égbolton hirtelen megjelenő objektumokat, mivel úgy hitték, hogy egy új csillag születésének a szemtanúi.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
