A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak. Ilyenek egyik megszámolása 220-ig jutott.Három főbb szempontból a mondat meghatározásai a következők:
Formális megközelítés szerint a mondat a legnagyobb olyan szintaktikai egység, amelyet semmiféle grammatikai szabály szerint sem lehet beágyazni egyetlen más szintaktikai egységbe sem.
Logikai szempontból a mondat a topik (más néven a téma) és a predikátum (más néven a réma vagy a komment) fogalmak szerint határozható meg. Általában egy mondat mindkettőből áll: az, amiről szó van (a topik), és az, amit a előzőről állít a beszélő (a predikátum), de van csak topikból vagy csak predikátumból álló mondat is.
Funkcionális megközelítésben a mondat a beszédfolyam olyan egysége, amely egyrészt önálló és lezárt, másrészt pedig a diskurzusba/szövegbe szerkesztett, azaz kapcsolatban áll a beszédelőzménnyel, ehhez hozzáad valamit, és a következő beszédegységekkel is kapcsolatban van.
Mondattípusok
A hagyományos mondattan szerint két mondattípus különböztethető meg elsősorban: a mondategység és az összetett mondat. Továbbá a mondategység lehet egyszerű mondat, azaz összetett mondaton kívül létező, vagy tagmondat összetett mondatban.
Az egyszerű mondatokat lehet tartalmuk és kommunikatív rendeltetésük (a beszélő szándéka) szerint, logikai minőségük szerint és szerkezetük szerint csoportosítani. Egy konkrét egyszerű mondat a különféle kritériumok közül többnek is megfelelhet.
Tartalma és kommunikatív rendeltetése szerint
A mondatok tartalma és a beszélő kommunikációs szándéka szorosan összefügg.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
