A matrac, ágybetét, vagy derékalj különféle anyagok huzatba töltött változata, alvóhely kialakítása céljából.
A matrac szó eredete
A szó az arab matrah szóból származik („hely, ahová valamit dobtak”, taraha = „dob, vet, hajít”). A keresztesek a keresztes háborúk idején találkoztak azzal a szokással, hogy az arabok a földre dobott vánkosokon aludtak. Átvették a háborúk alatt ezt a szokást, a szó pedig a régi olaszba materasso, a régi franciába materas, a középkori latinba pedig matracium alakban került be. Ez utóbbi a magyar matrac alak forrása.
Története
Az első matracnak tekinthető fekvő alkalmatosságok, időszámításunk előtt, a rómaiak házaiban tűntek fel. Ezek kitömött zsákok voltak. Általában széna vagy gyapjú volt bennük, majd a későbbiekben a módosabb polgároknál megjelentek a tollal töltött zsákok.
Középkor
A középkorban, szinte csak a tollal töltött zsákokat használták, viszont a zsákok anyaga minőségében sokat változott, bársonyból, selyemből majd pamut anyagból készültek.
