A komp folyókon, tavakon vagy tengereken történő átkelésre szolgáló közlekedési eszköz, különleges hajó, amit személyek, állatok és különböző járművek szállítására használnak.
Folyókon kompot legtöbbször ott használnak, ahol a forgalom nem teszi szükségessé állandó híd megépítését vagy a híd építése nem gazdaságos.
A folyón vagy tavakon közlekedő kompok esetén a kompkikötőket révnek, az átkelést magát révátkelésnek nevezik.
A belvízi kompok rendszerint kétvégű felépítésűek, azaz általában mindkét végükön azonosan vannak kiképezve, így a komp egyik végén behajtó járművek egyenesen tovább haladva a komp másik végén hagyják el azt.
Pár éve még nem volt ritkaság a magyar folyókon a kötél által mozgatott komp, ezt a folyó két partja közt kifeszített kötél segítségével a folyó áramlásának oldalnyomását kihasználva továbbították a két part között a révészek. Ezt a kompfajtát hajóforgalomtól mentes, esetleg csekély hajóforgalmú folyószakaszokon alkalmazták, mert a hajók áthaladását a komp kötele akadályozta.
A kötélvontatás és az önjáró komp közötti hibrid megoldást használnak például a tápai révnél, ahol a komp mozgatását saját dízelmotorja (vagy esetenként egy külön kishajó) mozgatja, de az egész szerkezet drótkötélre van függesztve, egy első és egy hátsó függesztőkötél segítségével. Külön kormányszerkezetet nem használnak, a kormányzáshoz a függesztőköteleket feszítik vagy lazítják egymástól függetlenül, elektromos csörlő segítségével.
Napjainkban a legelterjedtebbek a kishajó segítségével továbbított kompok. Ezeknél a révátkeléseknél a kishajók önállóan is, mint átkelőhajók személyszállításra használatosak.
