A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest). Karsztjelenségek csak a gyenge savakban is oldódó, repedéses vízvezető kőzetekben alakulnak ki – ilyen elsősorban a mészkő, jóval kevésbé a dolomit. A porózus vízvezető kőzetek (például evaporitok, kősótelepek) oldási jelenségeit is karsztosodásnak nevezzük, de ilyenkor jelzős összetétellel (gipszkarszt, sókarszt) érzékeltetjük, hogy nem mészkő a karsztosodó kőzet.
Típusai
A karsztok felszíni és felszín alatti formakincse egyaránt rendkívül jellegzetes, de a felszíni formák (a kőzetek mállásának hatására) csak akkor alakulnak ki, ha a karsztosodó kőzet ténylegesen a felszínre bukkan (ez a nyílt karszt). Ha a karbonátos kőzetekre más, nem karsztosodó rétegek települnek, fedett karsztról beszélünk. A jelentősen a nyugalmi vízszint alatt, nagy hidrosztatikus nyomáson kialakult karszt a mélykarszt.
A trópusi, szubtrópusi területek sajátos karszttípusai a kúpkarsztok és a kőerdők.
Neve
A karszt elterjedt nemzetközi elnevezés, bár egyes nyelveknek saját szavuk van e tartalomra (például a kínai janrong). Nemzetközileg a német Karst szó terjedt el, amely a szlovéniai (részben olasz) Kras régió német neve. Az olasz név Carso.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
