A gleccser hóból kialakult jégtömeg, ami a nagy mennyiségű hó saját súlyának nyomása, az alacsonyhőmérséklet és a terepviszonyok miatt lassan, folyamatosan csúszó mozgást végez.
A gleccserek, de még inkább a belföldi és tengeri jégtakarók képezik a Föld édesvíztartalékának döntő részét, mintegy 69%-át. Az óceánok után a Föld második legnagyobb víztartalék-tározói. A sarkvidékeken a szárazföldi területek legnagyobb részét jégtakaró borítja. A Föld éghajlatára meghatározó hatással bírnak.
A gleccserek kialakulása
A gleccser képződéséhez elsősorban az kell, hogy az adott terület a hóhatár felett legyen és ott nagy legyen a légköri csapadék mennyisége. Az örök hó határa az a magassági szint, amelyen felül a légköri csapadék mindig hó alakjában esik és a hó soha nem olvad el. Ez a határ a földrajzi fekvés és az éghajlati viszonyok szerint nagyon különböző. Az Alpokban kb. 3000 méter, Norvégia északi részén csak 720 méter, középtáján 1010 méter, déli vidékein már 1870 méter, a sarkvidékeken pedig a tenger szintjével van egy magasságban.
