Falu - online rejtvények

A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott. A falu településföldrajzi kifejezés, nem jelent egyet a község jogi fogalmával, ennél fogva egy városi jogállású települést is lehet falunak nevezni.

Falvak népességszám alapján

A népességszám alapján a falvakat a következő csoportokba soroljuk:

törpefalu (100 fő alatt); Iborfia, Bakonyság, Abaújalpár

aprófalu (100–500 fő); Kám, Apácatorna, Pula

kisfalu (500–1000 fő); Takácsi, Tapsony, Káva

középfalu (1000–2000 fő); Lovászpatona, Lesencetomaj, Sárszentágota

nagyfalu (2000–5000 fő); Monorierdő, Cece, Pér

óriásfalu (5000–10000 fő); Üröm, Páty, Solymár

Különbség falu és község között

A falut a községtől az különbözteti meg, hogy a falu településföldrajzi fogalom, míg a község jogi és közigazgatási kategória. A két kifejezés nem ugyanazt jelenti. Magyarországon a kettő a közbeszédben gyakran összemosódik, mert a magyar önkormányzati rendszerben a két hagyományos településforma (város és falu) a helyi kormányzás legalsó szintjével (város és község) nagymértékben egybeesik. Ráadásul a városi típusú településeknél az elnevezésnek semmi jelentősége sincs, csak statisztikai.

Falvak Magyarországon

A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az Alföldre inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a tanyák jellemzők. Ebből következik, hogy míg például Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben a települések száma 300 fölött van, addig például Hajdú-Biharban és Csongrád megyében 100 alatt. (Lásd: Magyarország megyéi.) Az óriásfalvak a Budapesti agglomerációra is jellemzőek.