Az építészet nem azonos építéssel. Egy egyszerű kerti árnyékszék létrehozása is építés, egy vasúti töltés is komoly mérnöki feladat, de a hagyományos értelmezés szerint ezek egyike sem építészet (ezt napjainkban egyre többen vitatják). Ezt a félreértést általában az „építőművészet” kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényű épít(őműv)ész tervező munkára utal.
Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük egyrészt a belső terek kialakítását (belsőépítészet), másrészt az épületek összhangjának megteremtését, illetve környezetük kialakítását a városi-, esetenként regionális léptékig (városépítészet, urbanisztika, tájépítészet).
Kapcsolódó fogalmak:
építéstudomány, építészetelmélet,
építészeti tervezés
Építés, építéskivitelezés,
belsőépítészet, alkalmazott építészet (például díszlettervezés), bútortervezés, design
tájépítészet
városépítés, urbanisztika, településtudomány, településelmélet, településtervezés, (-rendezés, -fejlesztés), területrendezés, regionális tervezés, építésügyAz építészek más szakmák művelőinél (például az orvosoknál) kevésbé szakosodnak.
A funkcionális felosztás alaprendszerét jogilag az építési törvény definiálja:
1. az építészet objektuma:
földmű (tereptárgy), vagy
építmény, ami lehet
épület (pl.
