A tűnyalábos fenyő vagy hosszútűs fenyő, egyes művekben egyszerűen csak fenyő (Pinus) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályának, azon belül a fenyőalakúak (Pinales) rendjének és a fenyőfélék (Pinaceae) családjának névadó növénynemzetsége. Régebben az erdeifenyő népies nevét (répafenyő) is használták a nemzetség leírására. A növénynemzetség több faját (erdeifenyő, feketefenyő, törpefenyő stb.) „kéttűs fenyők” néven foglalják össze (Gyógynövények, 2011).
Elterjedése
A többi fenyőféléhez hasonlóan tipikus holarktikus nemzetség; az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó növénye. A végeláthatatlan szibériai tajga faállományának csaknem harmada erdeifenyő (Pinus sylvestris). Számos faja hazánkban is tartható.
Fajok
Megjelenése
A hosszútűs fenyő ágai örvökben, vízszintesen nőnek. Ettől a fiatalabb fák koronája kúpszerű; a függőleges növekedés befejezése után az erdőben növő példányok termete hengeressé alakul; a magányosak koronája gömbölyű, lapított, vagy elterülő is lehet. Zárt állományokban jelentősen felkopaszodik. A legtöbb faj kérge vastag, durva, barázdált.
