Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia, németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, Herzogin in Bayern, csehül: Alžběta Bavorská; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig. Családi körben Sisinek becézték, Ernst Marischka 1955–57-es mozifilmjei nyomán a sajtóban és köznyelvben elterjedt a Sissi ragadványnév is.
Erzsébet tizenhat éves korában, 1854-ben kötött szerelmi házasságot az osztrák császárral, I. Ferenc Józseffel. A hiányos neveltetésben részesült hercegnő e házassággal bekerült a sokkal merevebb etikettű bécsi udvari életbe, ahol hamar összetűzésbe került anyósával, Zsófia főhercegnével. Erzsébet gyakran időzött Magyarországon, szoros kapcsolatokat kialakítva a magyarsággal. Nagy szerepet tulajdonítanak személyének az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésben is.
Életének utolsó évtizedét meghatározta egyetlen fiának, Rudolf trónörökösnek és annak szeretőjének, Maria von Vetsera bárónőnek Mayerlingben elkövetett öngyilkossága és az uralkodóné efelett érzett gyásza. Ezt követően szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől, ideje nagy részét utazással töltötte, és néhány kivételtől eltekintve csak feketében járt. Gyakran kereste fel a Korfu szigetén épült Akhilleion palotáját. Megszállottan foglalkozott megjelenésével, vékony alakjával és szépségének folyamatos ápolásával; ezen gyakorlatai már életében legendásak voltak. 1898-ban Genfben egy olasz anarchista, Luigi Lucheni halálosan megsebesítette, majd nem sokkal a merényletet követően elhunyt. Nyughelye Bécsben, a kapucinusok császári kriptájában található.
