A virágos vagy magvas növények (Spermatophyta, Anthophyta, Embryophyta siphogama) a szövetes növények (Tracheophyta) egyik nagy csoportja. Közös sajátosságuk a virág (flos) és a mag (semen) kialakulása. A Spermatophyta egyértelműen monofiletikus csoport, őseit az előnyitvatermők (Progymnospermae) körében kell keresnünk.
A lentebb fölsorolt törzseken kívül számos fosszíliát találtak, melyek további kihalt virágosnövény-csoportokra utalnak. A már kihalt magvaspáfrányok (Pteridospermae) az első sikeres szárazföldi növények közé tartoztak, a késő paleozoikum erdeiben uralkodó növények voltak. A perm időszak déli, Gondwana szuperkontinensén a Glossopteris nevű magvaspáfránycsoport volt a legelterjedtebb. A triász időszakra a magvaspáfrányok ökológiai fontossága lecsökkent a modern nyitvatermő csoportok (fenyők, cikászok, páfrányfenyők) megjelenésével, melyek egészen a kréta időszak végéig uralkodtak, a zárvatermők felső kréta korban bekövetkező gyors térhódításáig. A késő paleozoikum másik, valószínűleg magvas növényei a Gigantopteridales csoport volt.
Első képviselőik, a nyitvatermők közé tartozó magvaspáfrányok (Pteridospermae) mintegy 250 millió éve jelentek meg bolygónkon.A magyar botanikai szakirodalomban rokon értelmű kifejezés a „virágos növény” (Anthophyta) és a „magvas növény” (Spermatophyta). Ennek a szemléletmódnak az az alapja, hogy a mag minden esetben egy módosult levelekből álló, rövid szártagú, korlátolt növekedésű törpehajtáson fejlődik; annak levélfelületén vagy tengelyképletén. Ez a virág. E szemléletmód lényegében helyes, de más nézetek megkülönböztetik a virágos és a magvas növényeket Így például az angolszász botanikai irodalom a virágos növényeken csak kimondottan a zárvatermőket érti, és a nyitvatermő növényeket nem nevezi virágosaknak. Ebben a rendszerben itt a virágos növények – lényegében a zárvatermők – csak a magvas növények egy csoportja. Mások a virág fogalmát kiterjesztik a nem magvas növények korlátolt növekedésű törpehajtásaira is. Ez is jogos, hisz a virág fönti definíciója alapján egyes korpafüvek és zsurlók spóratermő füzérei is virágnak tekinthetők annak ellenére, hogy bennük nem magok fejlődnek, hanem spórák.
