A vörös vagy piros a szivárvány első színe, vagyis a fénytörés által legkevésbé eltérített látható fény színe. A három alapszín egyike.
A látható fény tartományán belül a vörösnek van a legnagyobb hullámhossza, 625-750 nm közötti. Fotokémiai hatása a vörös fénynek a legkisebb. Kiegészítő színe a vörös-zöld-kék színmodellben a kékeszöld vagy cián, Newton színkörében egyfajta zöld, Goethe színelméletében a kék.
A vörös, eredetileg veres szót arra használták, ami vértől volt piros, tehát véres, a veres lényegében a véres alakváltozata, attól jelentésében azonban már régen elkülönült. A piros általában élénk, telített vörös, a pirít ige, pír főnév származéka, ami eredetileg a sülés eredményeként létrejött barnásvöröses színre utalt. Míg a vörös inkább hivatalos vagy szakkifejezések része, illetve forradalmakhoz vagy a baloldali mozgalmakhoz van társítva, a piros általában szelíd és kedves összefüggésekben szerepel. A piros labda ritkán vörös, a magyar zászló mindig piros-fehér-zöld, soha nem mondaná egy magyar ember vörös-fehér-zöldnek. A piros arc és a piros alma az egészségre és jókedvre utalnak, ha viszont valaki elvörösödik, az intenzív érzelemre (pl. szégyen, düh) utal. A húsvéti tojás is piros, még ha színe mélyvörös is.
Szintén a vér szóból származik a vörhenyős, vörhenyes; a betegségnév a színnél későbbi. A skarlát élénkvörös, lángvörös, olasz eredetű (scarlatto); a betegségnév későbbi, mint a színnév. A rőt szót főleg hajra, szőrre használják; egyébként német (osztrák-bajor) jövevényszó, a rot származéka.
A telítetlen vörös a rózsaszín. Az enyhén kék felé hajló vörös a bíbor, a sárgával kevert a narancsvörös.
