A válide szultána (oszmán-törökül: والده سلطان – szó szerint: „a szultán anyja” –, válide szultán vagy szultán nagyasszony) oszmán főhatalmi cím, melyet a szultán anyja viselhetett. A szultáni palota (a Topkapı) és a hárem irányítója, az asszonyok vezetője a birodalomban. Válide hiányában ezt a szerepet általában a haszeki szultána, vagyis a szultán felesége töltötte be. A címet először I. Szulejmán szultán édesanyja, Ajse Hafsza szultána viselte (1520-1534), a korábbi anyaszultánák a mehdi ülja címmel rendelkeztek.
A tisztség elnyerése
A háremhölgyek általában rabszolgák voltak, és nem kötöttek házasságot az uralkodóval, de gyermekeik törvényesnek minősültek, ha az apjuk elismerte őket. Ennek ellenkezőjére először Hürrem szultánával került sor, ugyanis I. Szulejmán nem csak felszabadította, hanem feleségül is vette. A hercegek közt gyakran kegyetlen harc folyt a trónra kerülésért, és amelyik háremhölgynek fia volt, az igyekezett mindent megtenni, hogy a fia hatalomra kerüljön (az elterjedt tradíció a trónra nem került hercegek meggyilkolása vagy életfogytiglani bezárása volt). Ez a legügyesebb cselszövőknek kedvezett, így a válide pozícióját általában intelligens, jó politikus, intrikákban jártas asszony töltötte be, aki fiának a későbbiekben is hasznos tanácsadója lehetett.
A tisztséggel járó hatalom
Muszlim tradíció szerint az „anya joga Isten joga”, így a válide a szultán után a legfontosabb személy volt a birodalomban. A hárem úrnőjeként, legfőbb parancsolójaként saját lakrésszel rendelkezett a fiáé mellett, és saját személyzettel is.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
