A választások alatt azt a döntéshozatalt értjük, amikor az érintett közösség választójoggal rendelkező tagjai arról döntenek, hogy kik töltsék be a hivatalos tisztségeket. A modern képviseleti demokráciákban ez a szokásos módja a törvényhozó hatalmat képviselő szerv tagjainak kiválasztására, esetenként a végrehajtó hatalom vagy az igazságszolgáltatás vezetőit és a regionális vagy helyi kormányzatot is így hozzák létre. A választást mint döntéshozatali eljárást nem csak a politikai életben használják: elterjedt a közélet más színterein is, a civil szervezetekben és a versenyszférában egyaránt.
Miközben ma a választások jelentik a demokrácia alapját, az athéni demokrácia, minden demokratikus rendszer őse elvetette a választásokat, az oligarchia eszközének tekintve őket, és a tisztségeket például sorsolással osztották ki.
A választójogi reformok alatt igazságos választási rendszer bevezetését vagy a választási rendszer igazságosabbá vagy hatékonyabbá tételét értjük. A pszephológia (választástan) tudományága a választások eredményeiből és egyéb statisztikáiból levonható következtetéseket kutatja, különös tekintettel a választások eredményeinek megjóslására.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
