A TGV (franciául: „Train à Grande Vitesse”, "nagysebességű vonat"; korábban TurboTrain à Grande Vitesse) az SNCF által üzemeltetett francia távolsági nagysebességű vasúti szolgáltatás, mely a személyszállítás és a kereskedelem gyors, valamint kényelmes lebonyolításának 21. századi formája.
Az SNCF 1966 és 1974 között dolgozott egy nagysebességű vasúthálózaton, és a projektet Georges Pompidou elnöknek mutatta be, aki jóváhagyta azt. Az eredetileg gázturbinákkal hajtott turbóvonatoknak tervezett TGV prototípusait az 1973-as olajválság miatt villamos motorvonatokra cserélték. 1976-ban az SNCF 87 nagysebességű vonatot rendelt az Alstomtól. A Párizs és Lyon között 1981-ben az LGV Sud-Est (LGV a Ligne à Grande Vitesse (nagysebességű vonal) rövidítése) által indított első járatot követően a Párizsra összpontosító hálózat kibővült, és nagysebességű és hagyományos vonalak kombinációjával összekötötte Franciaország nagyvárosait (többek között Marseille-t, Lille-t, Bordeaux-t, Strasbourgot, Rennes-t és Montpellier-t), valamint a szomszédos országokat. A franciaországi TGV-hálózat évente mintegy 110 millió utast szállít.
Az SNCF Réseau által fenntartott nagysebességű pályák szigorú szabályozás alá esnek. Szembesülve azzal a ténnyel, hogy a mozdonyvezetők nem látják a pálya szélén lévő jelzéseket, amikor a vonatok elérik a teljes sebességet, a mérnökök kifejlesztették a TVM biztosítóberendezés-technológiát, amelyet később világszerte exportáltak. Ez lehetővé teszi, hogy egy vészfékező vonat másodperceken belül felszólítsa az összes következő vonatot a sebesség csökkentésére; ha a mozdonyvezető 1,5 km-en belül nem reagál, a rendszer felülírja a vezérlést és automatikusan csökkenti a vonat sebességét. A TVM biztonsági mechanizmusa lehetővé teszi, hogy az ugyanazon a vonalon közlekedő TGV-k hárompercenként induljanak.Egy TGV tesztvonat felállította a leggyorsabb kereken guruló vonat világrekordját, 2007. április 3-án elérve az 574,8 km/h-t. A hagyományos TGV-járatok akár 320 km/h-val is közlekednek az LGV Est, az LGV Rhin-Rhône és az LGV Méditerranée vonalakon. 2007-ben a világ leggyorsabb menetrend szerinti vasúti útja 279 km/h-s átlagsebességgel történt indulástól a megállásig Gare de Champagne-Ardenne és Gare de Lorraine állomások között az LGV Est vonalon, amelyet csak a 2013-ban bejelentett 283,7 km/h átlagsebességű járat múlt felül a kínai Sicsiacsuang–Vuhan nagysebességű vasútvonal Sicsiacsuang és Csengcsou közötti szakaszán.A TGV-t ugyanabban az időszakban tervezték, mint más, a francia kormány által támogatott technológiai projekteket, köztük az Ariane–1 rakétát és a Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgépet; ezeket a finanszírozási programokat champion national policies (szó szerinti fordításban: nemzeti bajnok) néven ismerték. Az első nagysebességű vonal kereskedelmi sikere a déli (LGV Rhône-Alpes, LGV Méditerranée, LGV Nîmes-Montpellier), nyugati (LGV Atlantique, LGV Bretagne-Pays de la Loire, LGV Sud Europe Atlantique), északi (LGV Nord, LGV Interconnexion Est) és keleti (LGV Rhin-Rhône, LGV Est) járatok gyors fejlődéséhez vezetett. A szomszédos országok, Olaszország, Spanyolország és Németország saját nagysebességű vasúti szolgáltatásokat fejlesztettek ki.
Maga a TGV-rendszer kiterjed a szomszédos országokba, vagy közvetlenül (Olaszország, Spanyolország, Belgium, Luxemburg és Németország), vagy a Franciaországot Svájccal (Lyria), Belgiummal, Németországgal és Hollandiával (Thalys), valamint az Egyesült Királysággal (Eurostar) összekötő TGV-hez hasonló hálózatokon keresztül. A jövőben számos vonalat terveznek, beleértve a Franciaországon belüli és a környező országokba történő meghosszabbításokat is. Az olyan városok, mint Tours és Le Mans a Párizs körüli "TGV ingázóövezet" részévé váltak; a TGV a Charles de Gaulle repülőteret és a Lyon-Saint-Exupéry repülőteret is kiszolgálja. Önmagában is látogatói attrakció, megáll a párizsi Disneylandben és olyan turistavárosokban, mint Avignon és Aix-en-Provence. Brest, Chambéry, Nizza, Toulouse és Biarritz is elérhető a TGV-kkel, amelyek LGV-k és modernizált vonalak keverékén közlekednek. 2007-ben az SNCF 1,1 milliárd eurós (kb. 1,75 milliárd USD, 875 millió font) nyereséget ért el, amit nagyrészt a TGV-hálózat magasabb árrésének köszönhetett.A TGV vonatokat a francia Alstom cég gyártja. Franciaország egyik nemzeti szimbólumaként is szolgál, és az egyik legsikeresebb nagysebességű vasútnak számít a világon a japán Sinkanszen után, megelőzve a német ICE-rendszert.
A világ egyik leghíresebb nagysebességű vonalának, a Párizs és Lyon közötti TGV vonal megnyitásának 25 éves évfordulóját 2006. szeptember 22-én ünnepelték a franciák. A 25 év alatt folyamatosan bővülő francia nagysebességű vasúthálózaton a TGV szerelvények eddig összesen több mint 2 milliárd kilométert tettek meg, kezdetben 260 km/h, az új vonalakon ma már 320 km/h sebességgel száguldva. A 35 évnyi folyamatos üzemeltetési, kereskedelmi és műszaki fejlődés lehetővé tette a sebesség folyamatos emelését.
