A terület a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az illető síkidomot lefedjük. A fogalom térbeli megfelelője a testek felszíne. Rendszerint alapegységnek az egységnégyzet területét vesszük, innen erednek a szokásos mértékegységek is, például a négyzetméter (m²), a négyszögöl, a négyzetmérföld. Habár területek egyenlőségével Eukleidész is foglalkozik az Elemekben, magát a területet sem az alapfogalmak között nem sorolja fel, sem másutt nem definiálja, két sokszöget egyenlő területűnek mond, ha egymásba átdarabolhatók, azaz az egyiket véges sok részre vágva a kapott darabokból a másik lefedhető és viszont. Eudoxosz kimerítéses módszerét alkalmazva Arkhimédész már elég precízen terjesztette ki a görbevonalú alakzatokra is a területegyenlőség fogalmát, de a fogalmat már előtte is használták, például khioszi Hippokratész a róla elnevezett holdacskák területének kiszámításakor. A terület modern definíciója Camille Jordantól és Giuseppe Peanotól származik a XIX. század végéről, amit a XX. században Henri Lebesgue tökéletesített.
