Törpebolygó
A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között. Olyan égitest, amely a Nap körül kering (azaz nem egy másik bolygó holdja), elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző alak, vagyis alakja a gömbéhez közeli, de nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget. Ezt az égitest típust 2006-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán határozták meg Prágában.
Alkategóriája a plutoida, mely a Neptunusz pályáján túl keringő törpebolygót jelöl. Négy tagja ismert, a Pluto, a Makemake, a Haumea és az Eris (2003 UB313). (A Ceres, mivel egyedüli a kisbolygóövben, nem képez alkategóriát.)
A törpebolygó égitesttípust a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2006. augusztus 14. és augusztus 25. között Prágában megrendezett huszonhatodik kongresszusán úgy határozták meg, hogy a törpebolygó egy olyan égitest, amely:
közvetlenül a Nap körüli pályán kering,
elég masszív ahhoz, hogy gravitációs erők formálják ki alakját (gömbhöz közeli alakúra), semmint hogy pusztán mechanikai erőhatások formálják (pl. ellipszoid alakúra),
a keringési pályáját nem tisztította meg a kisebb törmelékektől.Még jobban kifejezve ez egy, a bolygókhoz közeli tömegű égitest, melynek tömege elegendő ahhoz, hogy akkora belső nyomás alakuljon ki a belsejében, hogy a hidrosztatikus egyensúly közel gömb alakúra formálja, de még nem elegendő ahhoz, hogy a pályáján minden törmeléket magához vonzzon, vagy kilökjön onnan.
A bolygóktól elkülönülő égitesttípus szükségessége tulajdonképpen már a Pluto felfedezésekor felmerült, mivel annak tömege, pályája is nagy mértékben különbözik a többi bolygóétól, viszont a kisbolygók közé sem illett. 2003-ban és 2005-ben a viták a Sedna és az Eris felfedezésével kiújultak, azok besorolása miatt, s ennek eredményéül született meg a törpebolygó kategória 2006-ban.
A meghatározás és a besorolások azonban a csillagászok között további vitát szítottak, azokat korántsem egyhangúlag fogadták el. A Pluto kizárása a bolygók sorából egyesek szerint már szükségessé vált, mint, ahogyan azt Mike Brown, az Eris törpebolygó felfedezője is állította, ugyanakkor a törpebolygó kifejezést (angolul: dwarf planet) 1990-ben létrehozó Alan Stern nem értett egyet a döntéssel.A Nemzetközi Csillagászati Unió jelenleg öt törpebolygót ismer el hivatalosan. Ugyanakkor ezen égitestek közül csak a Ceres és a Pluto rendelkezik annyi megfigyeléssel, ami alapján biztosan megállapítható róluk az, hogy megfelelnek a fentebbi definíciónak, különösen annak harmadik pontjának. Mivel az Eris törpebolygó nagyobb tömegű, mint a Pluto, ezért ezt is elfogadták törpebolygóként. Rajtuk kívül még két égitestről (a Makemake és a Haumea törpebolygókról) feltételezik általánosan, hogy megfelelnek, ezért egyelőre csak ezeket fogadta el a szervezet törpebolygóként. Ezeken kívül azonban egyes feltételezések szerint több száz törpebolygó is keringhet a Naprendszeren belül, akár a kisbolygók között is, akár távolabbi pályákon. Becslések szerint a Kuiper-öv és az azon túli területek részletesebb feltérképezésével 2000 fölé is emelkedhet a potenciális törpebolygók száma.
Mike Brown 2011 augusztusában publikált műve alapján 390 égitestről feltételezhető, hogy megfelel a fentebbi követelményeknek. Brown művében az említett öt égitesten felül még négyet (a Gonggong, a Sedna, a Quaoar és az Orcus (2004 DW)) javasolt felvenni a törpebolygók körébe, de ezenfelül még legalább egy tucatnyiról erősen valószínűsítette, hogy megfeleltethetők a követelményeknek.
