A törpék (dvärgar, óskandinávul dvergar, e.sz. dvergr) kicsi, alacsony lények a skandináv mitológiában. Kövek és sziklák alatt laktak, és ők jelképezték a föld belsejében titokzatosan ható természeti erőket.
A völva jövendölése (Völuspa) szerint a földön nem ismerték a szegénységet, mielőtt a három sorsistennő (nornák) meg nem érkezik Jotunheimből, és a monda szerint ez lenne az oka annak, hogy az istenek megteremtették a törpék hadát. Az Eddában A völva jövendölése énekben több szakasz (11-16), az úgynevezett Dvergatal (törpék lajstroma), sorolja fel a törpék nevét. Snorre Sturlasson leírása szerint mielőtt értelmet és emberi formát kaptak volna, férgek voltak Ymir óriás húsában.
Általában csúnya, nagy-orrú, piszkos-barna bőrű és a világosságot kerülő lényeknek tartották őket. Egyes törpék neve arra utal, hogy eredetileg halálszellemnek vagy az ősök kísérteteinek szánták, például Nár, (holttest); Bláin, kék (a halál színe); Dáinn, halál.
Egy varázskalap (dvärghatt), vagy néha varázsköpeny segítségével láthatatlanná tudtak válni. Az Alvisz-énekben (verses Edda) Thor becsapja Alvisz törpét.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
