Tölgy - online rejtvények

A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik.

Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgypopulációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.

A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:

Cyclobalanopsis;

Lepidobalanus;

Erythrobalanus.A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:

Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:

kocsányos tölgy,

szürke tölgy,

kocsánytalan tölgy,

dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,

erdélyi kocsánytalan tölgy,

molyhos tölgy,

olasz tölgy,

magyaltölgy.

Cerris (csertölgyek), mint például:

csertölgy.Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:

Rubrae (vöröstölgyek):

vörös tölgy,

amerikai mocsártölgy.

Elterjedése, élőhelye

Jellemzően az északi flórabirodalomban, főleg a hegyvidékeken terjedt el:

Ázsiában 148 faj,

Amerikában 142 faj,

Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.Afrikában csak az északi részen terem néhány mediterrán faj. Ausztráliában egyáltalán nem találni, de Új-Guineán szórványosan előfordul. Dél-Amerikában egy faja él.

Magyarországon különböző fajai (főleg a kocsánytalan tölgy és a kocsányos tölgy) az erdős puszta öv, a dombságok, valamint 600 m alatt (és a déli lejtőkön) a hegyvidékek meghatározó fái – változatos erdőtársulásokban:

gyöngyvirágos tölgyes;

ártéri keményfa-ligeterdő;

sziki tölgyes;

melegkedvelő tölgyes;

cseres–tölgyes;

mészkerülő tölgyes;

mészkedvelő tölgyes;

gyertyános–tölgyes;

pusztai tölgyes.