A térkép hagyományos definíció szerint a Föld vagy más égitest felszínének, vagy a felszínre vonatkoztatott természeti és társadalmi típusú tárgyaknak és jelenségeknek meghatározott matematikai szabályok vagy mértani törvények szerint síkba vetített, méretarányosan kisebbített, általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása.
Modernebb megközelítésben nevezhetjük inkább térbeli vonatkozások mértékhez kötött és rendezett modelljének.
Más megfogalmazásban, szűkebben a Földre értelmezve: A térkép a földfelszín vagy valamely részletének arányosan kisebbített, felülnézetben, tehát alaprajzszerűen készült képe, méghozzá olyan, ami a terepet a valósághoz hűen ábrázolja. (Halász Miklós: Tereptan és térképismeret, 1987)
Térképszerű ábrázolásnak nevezzük a térbeli sajátosságokat nem térképi formában jelölő grafikus ábrázolásmódokat. Ide tartoznak a panorámatérképek, madártávlati és műholdképek, térhatású térképek, metszetek, tömbszelvények, perspektívák stb.
A térképek készítésének elméletével és gyakorlatával a térképészet vagy más néven kartográfia foglalkozik.
TérképlapA térkép teljes területe.TérképtükörA térkép térképrajzzal, illetve nem térképes részeivel (jelmagyarázattal, egyéb szöveges információkkal) fedett része.KivágatA térképtükörnek a ténylegesen térképrajzzal kitöltött része(i).TérképkeretA térképtükör határvonala, amely egy, kettő vagy több vonalból is állhat. Több vonal esetén a külső és belső keretvonal közötti rész a keretmező, amely tartalmazhatja például a keresőhálózat és a fokhálózat megírásait, illetve egyéb információkat (például utak kivezető irányai stb.).Cím, szelvényszám
Méretarány, aránymérték
JelmagyarázatA jelmagyarázat a térképi jelkulcs legfontosabb jeleit és azok rövid magyarázatát tartalmazza a térképolvasás megkönnyítésére. A térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be.
