A téglalap (latinul oblongum) egy olyan négyszög, amelynek minden szöge derékszög. Két-két szemközti oldala egyenlő hosszúságú, ezért minden téglalap egyben paralelogramma is. A négyzet a téglalap egy speciális típusa, amelynek minden oldala egyenlő.
A téglalap belső szögeinek összege 360°. Mivel a szemközti szögeinek összege 180°, ezért a téglalap egyúttal húrnégyszög is.
Az oldalakat az ábécé kisbetűivel szokás elnevezni: a, b.
Területe a két oldal szorzata:
T
=
a
⋅
b
{\displaystyle T=a\cdot b}
Kerülete az oldalak hosszának összege:
K
=
a
+
b
+
a
+
b
=
2
a
+
2
b
=
2
(
a
+
b
)
{\displaystyle K=a+b+a+b=2a+2b=2(a+b)}
Két átlója egyenlő hosszúságú, és a felezőpontjuknál metszik egymást. Az átlók hossza a Pitagorasz-tétellel számítható ki:
a
2
+
b
2
{\displaystyle {\sqrt {a^{2}+b^{2}}}}
.
Arany téglalapoknak nevezik azokat a téglalapokat, melyekre
