A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés. Célja a munkabérek emelése, a munkakörülmények javítása (pl. munkahelyi kedvezmények elérése, a munkarend elviselhetővé tétele, a kollektív szerződés megerősítése) vagy más szociális jog kivívása. Nyomásgyakorlás céljából szokás a sztrájk kilátásba helyezése is. A politikai sztrájk célja a kormányzati döntések befolyásolása.
Etimológia
A „sztrájk” szó angol eredetű (strike), német közvetítéssel került a magyar nyelvbe. Franciául grève, spanyolul huelga. Magyar megfelelője a „munkabeszüntetés”.
Formái
A sztrájk számos formája különböztethető meg:
munkalassító
túlzottan előírásszerű vagy pedig megszakításos
ülősztrájk
általános (ha a gazdaság munkavállalóira általában kiterjed)
teljes sztrájk (egyadott szektor dolgozóinak munkabeszüntetése)
vadsztrájk (akkor is jogszerű a sztrájk, ha nem a szakszervezet áll mögötte, hanem az alkalmazottak szervezik azt)
védekező, illetve támadó sztrájk (elbocsátásokra vagy egyéb munkaadói lépésekre válaszként történik a munka beszüntetése vagy azt megelőzendően)
harci
figyelmeztető (a figyelmeztető sztrájk esetén csak átmeneti a munkabeszüntetés, és kilátásba helyezik a valódi, azaz a harci sztrájkot)
demonstrációs sztrájk (a munkavállalók úgy tiltakoznak, hogy a munkavégzés közben nem áll le).
Jogszerűség
Fontos, hogy a sztrájk alatt a munkaviszony szünetel, tehát a dolgozónak nem kell munkát végeznie, a munkaadó pedig erre az időtartamra értelemszerűen nem fizet számára bért.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.