A szaruhártya (cornea) a szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része. Görbületének a mértéke, egyénenként és az életkorral változik (fiatalkorban nagyobb, mint az öreg szemben). Görbületének a függőleges és a vízszintes irányban való egyenetlenségét asztigmatizmusnak nevezik (ilyenkor a függőleges és vízszintes vonalak nem ugyanabban a pontban fókuszálódnak).
Fontos szerepe van a szembe belépő fény törésében, amely nagyjából az ideghártyára vetül úgy, hogy a szemlencsének csak a finom beállítást kell elvégeznie. A felnőtteknél nincs benne vérér (az oldalsó részeket kivéve), ami megmagyarázza, hogy a szaruhártya miért mentesül a kilökődési reakció alól átültetésnél. Az oxigént közvetlenül a levegőből nyeri.
Felépítése
A szaruhártya áttetsző, a széli részein 0,8-0,9 mm, míg a középső részen 0,5-0,6 mm vastagságú szövet.
A szaruhártya 6 rétegből áll, melyek - kívülről befelé haladva - a következők:
Epithelium
Bowman-hártya (anterior elastic lamina)
Szaruhártya-stróma (substantia propria)
Dua-hártya
Descemet-membrán (posterior elastic lamina)
EndotheliumAz epithelium három anatómiailag különböző részből áll.
A legkülső réteg, a felszíni epithelsejtek citoplazmatikus kitüremkedéseket tartalmaznak, melyek felszínét a könnyréteg simítja.
Közvetlen az epithelsejtek felszíne alatt egy specializált szárnyas-sejt populáció található.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
