Szamárpingvin - online rejtvények

A szamárpingvin (Pygoscelis papua) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.

Kifejlődése

A szamárpingvin a Pygoscelis nembe tartozó három élő faj egyike. Mitokondriális és nukleáris DNS-bizonyítékok arra utalnak, hogy a madárnem 38 millió évvel ezelőtt vált el más pingvinektől; 2 millió évvel az Aptenodytes pingvinnem ősei után. Másfelől, az Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) mintegy 19 millió éve vált le a neme más tagjaitól, míg a szóban forgó szamárpingvin és az állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus), körülbelül 14 millió éve váltak ketté.

Alfajai

Manapság 2 alfaját ismerik el:

Pygoscelis papua ellsworthi - a kisebbik

Pygoscelis papua papua - a nagyobbik

Előfordulása

Az Antarktiszon és a környező szigeteken költ, a tengereken telel.

Legnagyobb kolóniái a Falkland-szigeteken, Déli-Georgián és a Kerguelen-szigeteken vannak, de kisebb számban költ a Macquarie-szigeten, a Heard-sziget és McDonald-szigeteken, a Déli-Shetland-szigeteken és az Antarktiszi-félszigeten is.

Megjelenése

Átlagos testhossza 80 centiméter, de 51-90 centiméter között is mozoghat (a császárpingvin (Aptenodytes forsteri) és a királypingvin (Aptenodytes patagonicus) után a szamárpingvin a harmadik legnagyobb élő pingvinfaj). A hím maximális testtömege, vedlés előtt 8,5 kilogramm, míg minimális testtömege a szaporodási időszak elején 4,5 kilogramm. A tojó akár a hím, vedlés előtt a legnehezebb, 8,2 kilogrammot nyom, míg kotláskor 4,5 kilogrammra csökken a testtömege. Az északi madarak átlagban 700 grammal és 10 centiméterrel nehezebbek, illetve magasabbak, mint a délebben élő fajtársaik.