szabályok - online rejtvények

Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (7,0 pH-nál nagyobb lesz).

A bázisok protonátadással való reakció során protont vesznek fel, vizes oldatuk lúgos kémhatású.

A kémiában bázisnak tekintjük azokat a molekulákat vagy ionokat, amelyek protont (H+ iont) vesznek fel egy másik molekulától, vagy iontól (savtól/víztől), vagy elektronpárt adnak át annak. (Lásd még: sav-bázis elméletek.) A bázisok speciális formái a lúgok, melyek vízbe kerülve hidroxidionokat (OH-) adnak le.

Savak és bázisok ellentétes karakterű anyagok tehát, reakciójukból keletkeznek a sók (közömbösítés, semlegesítés).

Bázisok megnevezése

A bázisok megnevezésekor az összetételében részt vevő fém neve után tesszük a "hidroxid" szót. Ha a fém vegyértékkel képez hidroxidot, akkor megadjuk a vegyértékét is.

A név eredete

A középkori vegyészek illékonynak neveztek egy savat, ha az hevítve elpárolgott. Ha ezt bázissal nem illékony sóvá alakították, akkor azt mondták, „a sav megtalálta bázisát”. A bázis szó görögből ered: baszisz (βάσις) azt jelenti: alap.