A szívószál egy rövid csövecske, melyen át szájon át történő szívással ital fogyasztható. Legkorábbi fajtáit szalmaszálból készítették. A szívószál egyik végét a szájba, másik végét az italba kell helyezni, és szívás hatására a légnyomás a szájba préseli az italt. Az első szívószálat a sumérok készítették és sörivásra használták. Az argentin nép és dél-amerikai szomszédai matétea vagy tereré fogyasztásához egy hasonló, fémből készült, bombillának nevezett eszközt használnak, mely egyrészt szívószálként, másrészt a tea rostjainak szűrésére szolgált. A modern szívószálat 1888-ban szabadalmaztatta Marvin Stone.A korai papír szívószálaknak szűk átmérője volt, hasonló a fűszáléhoz. Általában kettőt használtak egyszerre, hogy hatékonyabb legyen a folyadék szájba juttatása. A újabb műanyag szívószálak nagyobb átmérővel készülnek, egy is elegendő az iváshoz. A polipropilénből készült szívószálak erősek és újrahasználhatóak.
A szívószálhasználat egyik jelentős előnye, hogy csökkenti a fogszuvasodás lehetőségét. A legtöbb üdítőital savas anyagokat tartalmaz, és szívószálon át történő fogyasztásuk csökkenti a savtartalmú anyagok fogakkal való érintkezését, ezzel a fogszuvasodás kockázatát.Napjainkban már készülnek különböző formában kanyarodó, világító, és akár egy méter hosszú változatok is.
