A skót whisky (Scotch whisky) Skóciában desztillált és legalább három év és egy napig tölgyfa hordóban érlelt whisky. Széles körű nemzetközi eredetvédelme kiterjed – többek közt – az Európai Unióra, az Amerikai Egyesült Államokra és Kínára is. A skót whisky alaptípusai a rézüstben kétszer, ritkán háromszor lepárolt malátawhisky (malt) és a lepárlóoszlopokon készült gabonawhisky (grain), amelyekből keverékeket (blended whiskyket) készítenek. Ez utóbbiak uralják a piacot, de a legmagasabb ára általában a házasítatlan malátawhiskyknek (single malt) van. A kevert whiskyk címkéjén csak a legrövidebb ideig érlelt összetevő korát lehet feltüntetni. Sok hordóerősségű whiskyről (cask strength) hiányzik a kormegjelölés, mivel minimális mennyiségben tartalmaznak ízesítésül fiatalabb összetevőket.
A skót whiskyt – habár az amerikai angolban whiskeyként is utalhatnak rá – mindig whisky betűzéssel címkézik.
Jogi definíció
A skót whiskyt az Egyesült Királyság Parlamentje által hozott törvény (The Scotch Whisky Regulations 2009) szabályozza. Ennek értelmében a skót whisky:
skóciai lepárlóban készül vízből, malátázott árpából és más fajtájú kizárólag egész gabonaszemekből
amit ebben a lepárlóban dolgoztak fel péppé
erjeszthetővé kizárólag endogén enzimrendszerek segítségével (tehát hozzáadott enzimek nélkül) tették
kizárólag élesztő hozzáadásával erjesztették
kevesebb, mint 94,8 térfogat %-osra desztillálták, hogy aromákat nyerhessen a felhasznált nyersanyagokból és módszerekből
skóciai adóraktárban érlelték legalább 3 évig nem nagyobb, mint 700 literes tölgyfahordóban
amelyik őrzi a nyersanyagokból és készítési eljárásból nyert színét, aromáját és ízét
amihez vízen és szeszkaramellen kívül más alkotórészt nem adtak
legalább 40%-os alkoholtartalommal kerül palackba
Gyártási eljárás
Malátázás
A malátázás során az árpát vízbe merítik és hagyják kicsírázni. Ekkor enzimek szabadulnak fel, amelyek segítenek az árpában levő keményítőket cukorrá lebontani.
