A Ragnarök (vagy Ragnarøkkr, Ragnarøk, Ragnarok) („az istenek alkonya”) a skandináv mitológiában a kozmikus ciklust lezáró (és egyúttal az újabbik kezdetét jelentő) csata, amelyet az Odin vezette istenek és a Lokit is soraiban tudó óriások vívnak majd meg. Ebben az összecsapásban nem csak a benne részt vevő istenek, óriások és teremtmények többsége hal meg, hanem a világon majdnem minden elpusztul.
A harcra épülő viking társadalomban a legnagyobb dicsőség, amit ember elérhet, ha harcban esik el. Aki ágyban hal meg, Hélben folytatja életét, aki azonban harcban, becsülettel, az a Valhallában kap helyet. Ez alapozza meg az istenek iránti tiszteletet, akik maguk is harcban halnak majd meg, amikor elérkezik a Ragnarök. Hogy pontosan mi fog történni, ki kivel küzd meg, és kire milyen sors vár, a skandinávok számára jól ismert a sagákból és a szkáldikus költészetből. A Völuspá – a völva jövendölése, az 1000 körül keletkezett Edda-versek első része – átíveli a régi istenek egész történetét a kezdetektől a Ragnarök idejéig, 65 versszakban. A Prózai Edda, amelyet Snorri Sturluson foglalt írásba mintegy két évszázaddal később, részletesen leírja, hogy mi történik a csata előtt, alatt és után.
A Ragnarök szó óészaki nyelven van, elemei a ragna, ami a regin ('istenek' vagy 'uralkodó hatalmak') részes esetű többes száma ('istenekéi'), és a rök, ami sorsot jelent. Előfordul Ragnarøkkr, Ragnarøk és Ragnarok alakban is (utóbbi a modern dán és norvég változat).
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
