Rádiólokátor - online rejtvények
A rádiólokátor, rövidebben radar (a Radio Detection And Ranging, magyarul rádióérzékelés és távmérés) olyan berendezés, mely az általa kisugárzott rádióhullámok (3 MHz – 110 GHz frekvencia, 100 m – 2,7 mm hullámhossz) visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét tudja megállapítani. Elterjedten alkalmazzák a repülésben, a hajózásban, a haditechnikában, a meteorológiában, valamint számos más területen. Az adó és a vevő jellemzően, de nem mindig, egy berendezésbe van építve.
Az első rádiólokátorokat az 1930-as években kezdték rendszerbe állítani, a második világháborúban már elterjedten alkalmazták, elsősorban a légvédelmi feladatokra, főleg Angliában és Németországban. Magyarországon a háború alatt Bay Zoltán az Egyesült Izzóban fejlesztett rádiólokátort, ennek segítségével 1944-ben már képes volt hatékonyan észlelni az ellenséges repülőgépeket, 1946-ban, alig egy hónappal egy amerikai kutatócsoport után (de sokkal nehezebb körülmények között dolgozva), a világon másodikként sikerült a Holdról visszaverődést érzékelnie.
A radar funkció szerinti csoportosítása
Felderítőradar
Meteorológiai radar
Térképező radar
Távolságmérő radar
Magasságmérő radar
Sebességmérő radar
Tolatóradar (helytelen kifejezés, ugyanis nem rádióhullámmal, hanem ultrahanggal működik)
Radaregyenlet
A vevőantennára visszaérkező teljesítményt (Pr) a radaregyenlet adja meg:
P
r
=
P
t
G
t
A
r
σ
F
4
(
4
π
)
2
R
t
2
R
r
2
{\displaystyle P_{r}={{P_{t}G_{t}A_{r}\sigma F^{4}} \over {{(4\pi )}^{2}R_{t}^{2}R_{r}^{2}}}}
ahol
Pt = kisugárzott teljesítmény
Gt = az adóantenna nyeresége (gain)
Ar = a vevőantenna effektív apertúrája (felülete)
σ = a cél radarkeresztmetszete (szórási együtthatója)
F = terjedési tényező
Rt = az adó és a cél távolsága
Rr = a vevő és a cél távolságaAbban az esetben ha az adó és a vevő (közös) ugyanott található, Rt = Rr és a Rt² Rr² kifejezés helyettesíthető R4-nel, ahol R a távolság.
Így az eredmény:
P
r
=
P
t
G
t
A
r
σ
F
4
(
4
π
)
2
R
4
.
{\displaystyle P_{r}={{P_{t}G_{t}A_{r}\sigma F^{4}} \over {{(4\pi )}^{2}R^{4}}}.}
Ez azt mutatja, hogy a visszaérkező jel a távolság negyedik hatványával csökken, ami azt jelenti, hogy a visszavert teljesítmény távoli tárgyak (célok) esetében nagyon-nagyon kis értékű lesz.
A fenti egyenlet F = 1 egyszerűsítése vákuumra vonatkozik, ahol nincs interferencia. A terjedési tényező szolgál magyarázatul a többutas terjedésre, az árnyékolásra és függ a környezet minden egyes részletétől.
