Pszichológiai megközelítésben problémának nevezünk minden olyan kérdést, feladatot, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni. E meghatározásból következik a probléma relatív és szubjektív jellege, hiszen a kérdés, feladat az egyik ember számára probléma lehet, míg a másik számára nem az. A problémahelyzet gondolkodási tevékenységet indít el.
Döntéselméleti megközelítésben a probléma a döntési folyamat kezdeti állapota: az a nemkívánatos (pl. egyéni, párválasztási, családi, orvosi, pszichiátriai, táplálkozási, kulináris, iskolai, munkahelyi, társadalmi, technológiai, szállítási, műszaki, építészeti, üzleti, nemzetgazdasági, honvédelmi, külkereskedelmi, energetikai, környezeti, informatikai, hírszerzési stb.) jelenség/helyzet/állapot, amit a döntéssel meg kell oldanunk/szüntetnünk. A problémák és a döntések átszövik egész életünket, általuk alakítjuk környezetünket. Ha a döntéshez elegendő mennyiségű és minőségű információ áll rendelkezésre, akkor a döntés helyes lesz, ellenkező esetben - kvázi szükségszerűen - nem (azonban a döntések helyességét természetesen sosem ez, hanem kizárólag a gyakorlat igazolja vagy tagadja). Mind informatikai, mind pszichológiai szempontból az információ elegendő mennyisége és minősége magának a problémának a felismerésével és a valósághoz minél inkább közelítő visszatükrözéssel (tkp. megértéssel) kezdődik, ez a minimuma.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
