A pokol számos vallás és mitológia szerint az örök vagy hosszú ideig tartó büntetés helye, ahová haláluk után jutnak a rossz, a gonosz és/vagy hitetlen emberek vagy azok lelkei, továbbá a gonosz szellemek, és ott elviselhetetlen gyötrelmekben lesz részük.
A különféle meggyőződések szerint a pokolban lévő gyötrelem lehet időszakos, és/vagy bizonyos fokú szenvedés elviselése után (például a buddhizmus és hinduizmusban, ahol a rossz karmák hatása idővel elmúlik, így az érző lények üdvösebb létformában születhetnek újjá), tarthat a világ végéig, de mégsem örökké (abban az esetben, ha az illető vallás szerint a világ véges ideig létezik), vagy lehet a haláltól és/vagy a világ végétől kezdve örökké tartó (katolicizmus, iszlám).
Egyes elképzelések szerint – amelyek arra alapoznak, hogy az utolsó ítélet előtt a holtak feltámadnak a sírjaikból és visszanyerik testüket – a pokolban valódi fizikai fájdalomban lesz részük a gonoszoknak: a pokol tüze emészti és az ördögök válogatott kínzásoknak vetik alá őket.
Számos keresztény hittudós, ha nem is bírálja a pokolról alkotott felfogást, fenntartásokat fogalmaz meg a hagyományos tannal kapcsolatban. (pl. univerzalizmus). Egyes nézetekben, mint például a kereszténység több irányzatában, így a mai katolikus álláspont alapján a pokol nem egy helyet jelöl, hanem állapotot.
Etimológia
A Magyar Etimológiai szótár szerint a magyar pokol szó az ószláv "szurok" pekulu szóból származik. A Czucor-Fogarasi-féle A magyar nyelv szótára szerint: Egyeznek vele a szláv nyelvekben: poklo, pieklo, peklo stb. talán pecsjem (= sütök), különösen orosz peka, lengyel pieçe szóktól; a német backen /sütni/ törzse (back) is egyezik a,pokol’ pok törzsével.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
