Az orr a gerincesek fején található testrész, amely a felső légutak első szakaszát alkotja. Az orr teszi lehetővé a légzést. Az emlősöknél egyúttal a szaglásra szolgáló érzékszervet, a szaglószervet is tartalmazza.
Az emlősök orra két részből áll: a külső és belső orrból. A szaglószerv az orrüregfelső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő szaglómező. A szaglósejtek speciális neuronok, amelyek dendritjei a szaglóhám felé néznek, axonjaik pedig a szaglóidegnek átadva ingerületeiket, az agy szaglóközpontja felé viszik őket. A receptorok csak azokra az anyagokra reagálnak, amelyek a szaglóhámra kerülnek és oldódnak a nyálkarétegben. A folyamatosan ható, még a nagyon kellemetlen szaginger által keltett szagérzet is hamarosan csökken, sőt meg is szűnik. Ennek magyarázata a szaglósejtek rendkívül gyors adaptációja. Az adaptáció mindig az éppen ható szagingerre vonatkozik csak, más szagok ingerküszöbe nem változik.
