A marketing a társadalomtudományok kombinációja, mivel egyszerre fedi le a közgazdaságtan, pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány, az alkalmazott matematika és az alkalmazott statisztika egyes területeit.
A vállalat szempontjából a marketingfunkció azért kiemelt jelentőségű, hogy a vállalaton kívüli piaci információkat belső erőforrássá tudja alakítani; továbbá, hogy a piackutatás révén megismerje a fogyasztói igényeket és preferenciákat; valamint, hogy a versenytárselemzés révén kiismerje riválisait. Ezek által a marketing nagyban hozzá tud járulni a szervezet nyereségessé tételéhez.
a fizikai javak, azon belül is a differenciálatlan tömegtermékek álltak az árucsere központjában
a vállalatok (pontosabban akkoriban a gyárak) érdeklődése elsősorban a termékek gyártásra irányult
a fő cél a termelés növelése, és nem a fogyasztói igények megismerése, illetve kielégítése volt
a fentiek következményeképpen: a marketing fogalma nagyjából egybeesett a kereskedelem fogalmával
árubőség alakult ki a technika dinamikus fejlődése miatt (második ipari forradalom)
a fogyasztók jövedelme és életszínvonala megemelkedett
ezzel párhuzamosan a fogyasztói igények és preferenciák sokszínűsége jelent meg a piacon
nőtt a versenyintenzitás
a vállalatok alapvetően egyoldalú marketingkommunikációt alkalmaztak, mely elsősorban az értékesítés növelésére irányult
a fentiek következményeképpen: a marketing értelmezése átalakult, s már elsősorban a kereskedelembe kerülő javak cseréjét támogató funkcióvá vált
tovább nőtt a piacon a választék, a termékek mellett egyre jelentősebbé váltak a szolgáltatások
a fogyasztói igények még inkább differenciálódtak
a vállalatok felismerték a piac vizsgálatának, a piackutatásnak a fontosságát
a szervezetek a termelést, a termékkialakítást; az árak meghatározását; az értékesítés megtervezését; illetve a kommunikációt a célcsoport szükségleteinek megfelelően alakították ki
létrejött a marketingtevékenység folyamata és eszköztára, és megjelent a marketingtudomány
a fentiek következményeképpen: elsősorban nem maga a termék vagy annak eladása, hanem a vevői preferenciák kiismerése és a vevői igények kielégítése került a marketing középpontjába
a fizikai javak helyett a szolgáltatások kerültek előtérbe
a piaci választék és a fogyasztói igények olyan mértékben növekedtek, hogy megjelent a "mass customization", azaz a "tömeges személyreszabás" fogalma
a profitorientáció és a vevői igények megismerése és célok elérése mellett megtörtént a környezetet fenyegető veszélyek felismerése és csökkentése (zöldmarketing), és előtérbe került az egészséges életmód valamint a társadalmilag rászorulók támogatása is
megjelent az online marketing, melynek következtében a vállalatok és a fogyasztók közötti kommunikáció közvetlenné vált
a marketingtudomány önálló menedzsment-tudományi diszciplína és üzleti funkció lett
a fentiek következményeképpen: a marketing, mint önálló vállalati funkció fő feladata a nyereség, a fogyasztói igények és a társadalmi érdekek összehangolása lett
A marketing eszközeit sokféleképpen csoportosíthatjuk, az egyik legelterjedtebb csoportosítás az úgynevezett marketingmix. A marketingmix a vállalati marketingeszközök kombinációja, alkalmazásának célja hogy az adott vállalat elérje a kitűzött marketingcéljait. A marketingmix Jerome McCarthy és William Perreault nevéhez fűződik, és alapvetően négy elemből áll:
termékpolitika (product)
árpolitika (price)
értékesítési politika (place)
marketingkommunikációs politika (promotion)A marketingmixet gyakran hívják az elnevezés angol kezdőbetűiből alkotott "4P"-nek is.
A marketingmix elemeit kizárólag integráltan érdemes alkalmazni.
