Maja naptár
A maja naptár a Kolumbusz előtti Mezoamerikában és a guatemalai-felföld számos mai közösségében, Veracruzban, Oaxacában és Chiapasban használt naptárrendszer.A maják három különböző naptárat használtak, ezek a haab, a tzolkin és a hosszú számítás.
A haab 18-szor 20 napos hónapból állt, kiegészítve 5 nappal. A tzolkin 260 napos, 13-szor 20 napos hónap, amelyet szent kör néven említettek. A kettő kombinációja adja az 52 év hosszúságú nagy kört. A hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszert a napok folyamatos számlálására és csillagászati célra használták.
Egy tipikus maja dátum így nézett ki:
9.12.11.5.18 6 Etznab 11 Yaxahol a "9.12.11.5.18" a hosszú számítás dátuma, “6
Etznab” a tzolkin dátum és “11 Yax” a haab dátum.
A dátum a nagy maja uralkodó, Pakal halálának napja, aminek dátuma átszámítva 683. augusztus 29.
Naptárukat csillagászati megfigyelésekre alapozták, amiben figyelembe vették a Nap járásán kívül a bolygók, a csillagok látszólagos égi mozgását és a Hold fázisait is. Naptáruk több korábbi, Közép-Amerikai kultúra naptárán alapult, ezek egyike az olmék volt. Naptárukkal képesek voltak megállapítani a téli és nyári napforduló, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség dátumát, továbbá, hogy egy adott dátum milyen napra fog esni. Dátumokat véstek a templomokra, emlékművekre, és dátumok edényekre festve is megtalálhatók.
Hitük szerint a történelem ciklikusan ismétli önmagát. Voltak szerencsés és szerencsétlen napok. A gonosz elűzésére a szerencsétlen napokon áldozatot kellett bemutatni, amit a papok végeztek, így ezek bekövetkezésének időpontját előre ismerni kellett. Az ünnepségek, fesztiválok, megemlékezések szerencsés napokhoz voltak időzítve. Elképzelhetetlen volt számukra, hogy vallási rituálét vagy háborút kezdjenek, vagy akár születésnapot ünnepeljenek anélkül, hogy előzőleg a naptárhoz fordultak volna.
Edmonson szerint valószínűleg olmék naptárkészítők találták ki az 52 éves ciklust i.e. 739-ben. Először ők kezdték használni a 7891 éves hosszú számításnak nevezett módszert, i.e. 355-ben. Edmonson ezt az utolsó katun és baktun egybeesésére alapozza, ami 936-évenként egyszer van.
A maja naptárban 52 év = 73 tzolkin = 18 980 nap.
A maja naptár korának legpontosabb naptára volt. Az ún. tropikus év ma ismert csillagászati értéke: 365,242198 nap. Az egy évre eső napok száma a Nap járásán alapuló naptárakban mindig 365 nap, amelynek eltérését a tényleges napévtől különböző módszerekkel oldják meg. A különböző naptárak számítási rendszerében átlagosan a következő számok adódnak:
Julián naptár: 365,250000 nap
Gergely-naptár: 365,242500 nap
Maja naptár: 365,242129 napA majáknál nem 3300 évenként kell kihagyni egy szökőnapot, mint a Gergely-naptárban, hanem tizenkétezer évenként egy naptáron kívüli extra szökőnapot beiktatni. Ugyanakkor a keresztény kultúrkör egy részében a 20. század eleje óta egy ennél pontosabb naptárt is használnak: a javított julián naptár szerint az év hossza 365,242222 nap, így ennek hibája mindössze 45 ezer évenként ér el egy egész napot.
Az időszámlálást körülbelül 5125 évente újból kezdik és korszakonként számolják. Az új időszámítási kezdet (új kor) 2012. december 22-én kezdődött a maja naptár szerint. A közkeletű állításokkal szemben ekkor nem az idő ért véget, hanem csak az időszámításuk egyik ciklusa.
