A Maine Coon az Egyesült Államok Maine tagállamának nemzeti macskája, különleges tulajdonságai miatt, eredetét tekintve meglepő és valószerűtlen elméletek és történetek láttak napvilágot, a genetikai képtelenségnek számító macska-mosómedve kereszteződéstől kezdve, Marie Antoinette cicájának kalandos utazásával bezárólag. Ezzel szemben őseik egyrészt a vikingekkel érkezett norvég erdei macskák lehettek, másrészt az Amerikába érkező európai tengerészek által a hajókon utaztatott hosszú szőrű macskák, amelyek képesek voltak elviselni a zord körülményeket.
Fajtajellemzők
Igazi jelenség és egyéniség: viszonylag nagy testű volta ellenére megtestesül benne a szépség, kedvesség, önállóság és szabadságszeretet. A Maine Coon ősei az Amerikába települt más házi macskákhoz hasonlóan hajón érkeztek a kontinensre, és ott ezen macskák génkészletének tökéletesedése, valamint a természetes szelekció folytán alakult ki a Maine Coon karaktere.
A Maine Coon egész lénye alkalmazkodás a kemény klímához. Bundája fényes, selymes, vízálló, – nem hasonlít egyetlen másik fajtához sem – hosszabb a hasán, és a hátsó lábakon, hogy védjen a nedvességtől, és a hótól, rövidebb a háton és a nyakon, hogy ne gubancolja össze az aljnövényzet. A bundája selymes, egyenletes esésű, kezelést alig igényel: elegendő hetente egyszer-kétszer átfésülni ahhoz, hogy megfelelő kondícióban tartsuk. A hosszú, bozontos farok, amit maga köré tud csavarni, amikor alváshoz gömbölyödik, melegíti őt a hideg téli éjszakákon. Nagy fülei, melyek szőrrel gazdagon borítottak, a hideg ellen is óvnak, és széles spektrumú hallótávolságot biztosítanak. Nagy, kerek, pamacsos talpuk „hócipőként” jó szolgálatot tesz.
