Egyes rendszertanászok szerint az újvilági papagájformák (Arinae), mások szerint a valódi papagájformák (Psittacinae) alcsaládjába tartozik – a kérdés még eldöntetlen.
Amint erre besorolásuk bizonytalansága is utal, valamennyi faj újvilági: a kontinensen Közép-Argentínától Mexikóig élnek, és benépesítették az Antillák szigeteit is, a szigeti fajok legtöbbje azonban mára kipusztult.
A legtarkább és éppen ezért legismertebb papagájok közé tartoznak. Ebből a nemből kerülnek ki a papagájalakúak (Psittaciformes) egész rendjének legnagyobb testű képviselői:
a sárga-kék ara (Ara ararauna) és
a arakanga (Ara macao)teste egyaránt mintegy 80 cm hosszú. Farkuk hosszú.
A fajok többsége a trópusi esőerdő lombkoronájában él, és – mint minden papagáj – szigorúan növényevő.
A nembe az alábbi 8 ma élő, 1 közelmúltban kihalt (13+1) faj tartozik:
sárga-kék ara (Ara ararauna)
kéktorkú ara (Ara glaucogularis)
kubai ara (Ara tricolor) -kihalt
kis katonaara (Ara militaris)
nagy katonaara (Ara ambigua)
arakanga (sárgaszárnyú ara, Ara macao)
zöldszárnyú ara (Ara chloropterus vagy Ara chloroptera)
vörösfülű ara (Ara rubrogenys)
vörösszárnyélű ara (Ara severa)Régebben vagy egyes rendszerekben ide sorolt fajok:
kékhomlokú törpeara (Diopsittaca nobilis)
hegyi ara vagy kékfejű ara (Primolius couloni)
aranyörves ara (Primolius auricollis)
vöröshátú ara vagy marakánaara (Primolius maracana)
vöröshasú ara (Orthopsittaca manilata)
Az Ara nembe az ismert 8 élő és 1 kihalt (de kitömött példányok és szakszerű leírások alapján ismert) fajon kívül további fajok is tartoztak, melyek valamennyien a Karibi-szigetvilágban éltek. Ezek többsége kihalt, mielőtt tudományosan pontosan meghatározhatták volna őket, emiatt eléggé rejtélyes madaraknak számítanak. Egyes fajokat a szigeteikre betelepülő indiánok irtottak ki még jóval Amerika felfedezése előtt.
