A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a mérnöki tudományokban dolgozó olyan egyén, aki megfelelő szakirányú egyetemi vagy főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével (a diploma megvédése) vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte, tehát aki ezt a hivatást, pályát, illetve szakmát választotta munkájára.
A mérnök feladata gazdaságos és biztonságos módszerek kifejlesztése technikai követelményeket figyelemben tartva a tudományból ismert törvények matematikai alkalmazásával műszaki problémák megoldására, ami lehet új anyagok, szerkezetek, gépek, készülékek, vagy folyamatok tervezése, létrehozása, továbbfejlesztése, vagy azok előállításának (gyártási folyamatok) ellenőrzése, üzemeltetése, továbbfejlesztése és karbantartása.
Történelem
A mérnök szó eredete
A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. század végére az építész fogalom megjelölése is építészmérnökké változott. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely ekkor csak az út, a vasút, a vízszabályozás és a hídépítés tudományában való jártasságra utalt.
A mérnök szó megfelelője más országokban
A magyar mérnök szó fenti eredete eltér a más országokban használt megjelölés eredetétől, amik általában az angol engineer szóhoz hasonlóan az 1250-es évekből származó latin ingenium szóra vezetődnek vissza. Ez egy ún. innate, vagyis eredeti, a születéstől fogva jelenlevő tulajdonságot és főleg észerőt és ebből következtethetően valami ügyes találmányt jelentett.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
