A Lascaux-i barlang (Dordogne, Franciaország; Lascaux kiejtése kb. „lászkó”) a műalkotások értéke és mennyisége alapján egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak. A festmények és karcolatok nagy része a magdaléni korszakból való, azaz 15-17 ezer éves. Egyike a Vézère-völgyi festett barlangoknak, amelyek a Világörökség részét képezik.
Geológiája
A barlangegy, a kréta időszakból származó mészkőhegységben helyezkedik el. Mintegy 250 méter hosszú, és 30 méter mély. Ellentétben a környék többi barlangjával a Lascaux-i barlang viszonylag száraz, mivel a felette található márga kőzet vízzáró rétegként viselkedik megakadályozva minden további mészkőképződést.
Története
Felfedezése
Egy sövény mögött fedezte fel 4 gyerek (Simon Coencas /elhunyt 2020-ban/, Marcel Ravidat /elhunyt 1995-ben/, Jacques Marsal /elhunyt 1989-ben/, Georges Agniel) a barlang bejáratát 1940. szeptember 12-én, és rögtön szóltak tanítójuknak, Léon Lavalnak, aki egyből felhívta az őskorkutató Henri Breuil figyelmét a barlangra. Így elsőként Henri Breuil látogatta meg szakemberként a barlangot, majd később rengeteg tudós és más érdeklődő jött a tehenet, bölényt és lovat ábrázoló falfestmények megtekintésére és kutatására.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
