A keverékekben különböző elemek vagy vegyületek együtt fordulnak elő. A keverékekben az alkotórészek aránya tetszőleges, azaz bármelyik alkotórészből (komponensből) lehet több is, kevesebb is. Halmazállapotuk alapján beszélhetünk gázkeverékekről, ekkor minden komponens gáz halmazállapotú (például levegő), folyadékelegyekről (például alkohol-víz elegy), vagy szilárd halmazállapotú komponensekből álló porkeverékekről (például homok).
Az oldatok a keverékek speciális fajtájának tekinthetők. Az oldatok esetében a komponensek aránya csak egyfelső határig (az un. oldhatóságig) tetszőleges.
Csoportosításuk
A keverékeket az alkotórészek mérete alapján 3 csoportra bonthatjuk. Megkülönböztetünk homogén, heterogén és kolloid elegyeket. A heterogén keverékekben a szétoszlatott, elkevert részecskék mérete nagyobb 1000 nanométernél (1 nm = 1 x 10−9 m). Ilyen keverékre példa a gránit, sár, vagy az olaj és víz keveréke (Szemmel látjuk azt, hogy az olaj elkülönül a víztől, épp ezért heterogén keverék).
