Ketogén diéta - online rejtvények

Ketogén diéta

A ketogén diéta olyan magas (már amennyiben a 100-150 g magasnak tekinthető) zsír- és alacsony szénhidráttartalmú diéta, amelyet a közvélekedésben elterjedten elsősorban az epilepsziás betegek, főként gyerekek kezelésére fejlesztettek ki. A diéta lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze energiaigényét. Normális esetben az élelmiszerrel felvett szénhidrátokat a szervezet glükózzá alakítja, majd pedig a szervezet minden részében, így az agyban is, felhasználja. A ketogén diéta alatt igen kevés szénhidrát áll rendelkezésre, ezért a máj a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le. A glükóz helyett ebben az esetben a ketonok játsszák az „energiahordozó” szerepét. A vér és az agy magas ketonszintje (ketózis) pedig hozzájárul az epilepsziás rohamok gyakoriságának csökkentéséhez.Az eredeti terápiás diéta csak annyi fehérjét engedélyez a gyermekek számára, amely a szervezet egészséges fejlődéséhez feltétlenül szükséges, illetve a kornak és a testsúlynak megfelelő energiabevitelt állapít meg. A klasszikus ketogén diéta 4:1 arányban állapítja meg az étkezési zsírok, illetve a fehérjék+szénhidrátok arányát a táplálkozásban. Ezt elsősorban az összes, magas szénhidrát-tartalmú élelmiszer, mint a gyümölcsök, keményítőt tartalmazó zöldségek, tésztafélék, kenyerek, cukor és más édesítőszerek kizárásával éri el. A megfelelő zsírbevitelt tej, tejszín, vaj fogyasztásával biztosítják. Valójában ez utóbbiak a klasszikus ketogén étrend mellékhatásainak kialakítói és nem a kialakult élettani jelenség, a ketózis. Ez fontos ismeret, hisz gyakran még szakemberek is hajlamosak összetéveszteni az ok-okozati viszonyokat. A jól kivitelezett, növényi olajakat, tejtermékeket és egyéb növényi élelmianyagokat nem tartalmazó paleo-ketogén étrendnek nincs mellékhatása.Az étkezésben szerepet játszó zsírok nagy többségét hosszú láncú trigliceridek alkotják. Azonban a közepes láncú trigliceridek jobbak a ketogén diéta szempontjából. Ezért a diéta egyik speciális változata kókuszpálmaolajat alkalmaz az energiaigény körülbelül felének fedezésére. Mivel a diéta ezen változatában kevesebb zsír bevitelére van szükség, több és változatosabb fehérje és szénhidrátfélét lehet fogyasztani.Az 1920-as években vezették be a gyerekeknél, és a következő évtizedig használták, de a gyógyszerek használata kiszorította. Az 1990-es évek közepén Jim Abrahams hollywoodi producer megalapította a diétát népszerűsítő Charlie Foundationt, miután sikerrel kezelte ezen a módon a fiát. Az NBC Dateline műsora és a ...First Do No Harm (1997) tette ismertté. Az alapítvány több központú kutatásainak 1996-ban megjelent eredményei a tudományos érdeklődést is felkeltették a diéta iránt.A diéta a gyógyszeres kezelésre nem reagáló epilepsziás gyermekek felénél javulást, harmaduknál jelentős javulást hozott. Egy 2008-as randomizált kísérlet során egyértelmű javulást tudtak kimutatni a kísérletben részt vevő gyermekek körében. A diéta 6-24 hónapig tartó alkalmazása akár 90%-kal is csökkentheti az epilepsziás rohamok előfordulási gyakoriságát. További pozitív hatásai a figyelem és az alvás javulása. Mellékhatásként a bevezetéskor előfordulhat székrekedés,a folyadékigény megnövekedése, átmeneti tompaság és a vércukor leesése.Bizonyítékok vannak arra, hogy a diéta a felnőtteknél is hatásos, sőt, az Atkins-diéta egy módosított változata ugyanannyira hatásos. Bizonyos anyagcsere-zavarokon (piruvát dehidrogenáz hiánya, a glükóz transzporter zavara és a foszfo-frukto kináz hiánya) is segít.

Az állatmodelleken végzett kísérletek eredményei tanúsítják, hogy a ketogén diéta neurodegeneratív betegségekben is védi az idegrendszert és enyhíti a betegséget. Az olyan neurodegeneratív betegségek esetén mint például a Parkinson, vagy a Huntington kór, jelenleg (2008-ig bezárólag) nincsen elég adat, amely a ketogén diéta jelentős mértékű gyógyhatását igazolná. Tulajdonítanak neki rákgyógyító hatást, kezdeti cukorbetegség visszafordítását, és gombairtó hatást is, amiket a tudomány szintén nem bizonyított.

Az epilepszia esetében az 1930-as évek óta a (jellemzően számos beteg esetében) hatásos gyógyszerek megjelenését követően a ketogén diéta jelentősége háttérbe szorult, így a terápiás ajánlások szerint a ketogén diáta nem elsőként választandó terápia, hanem alkalmazása főként olyan betegek számára javasolt akik esetében a gyógyszerek nem bizonyultak hatásosnak. Magyarországon jelenleg a klinikai ellátásban és a gyakorlatban az ICMNI-Orvosi rehabilitációs Centrum orvos-kutató munkacsoportja alkalmazza.