A kert haszon- vagy dísznövények termesztésére szolgáló, rendesen bekerített terület. A be nem kerített - általában gyümölcsfákat és gyümölcsöt termő cserjéket tartalmazókat - vadkerteknek nevezzük. Vannak haszonkertek: gyümölcsösök, konyhakertek, faiskolák és kereskedelmi kertek; díszkertek: házi, virágos és rózsakertek és parkok; tudományos kertek: füvészeti, fatenyésztési, gyümölcsészeti, szőlészeti és iskolakertek.
Jogi értelemben a kert a termőföld egyik művelési ága, ahol szőlővel, zöldségfélékkel, virág-, vagy dísznövénnyel, gyümölcsfával vegyesen hasznosított területen gazdálkodnak. A kert művelési ághoz közé sorolják még a fóliasátrakat, a melegágyakat, a palántanevelő telepeket, a csemetekerteket, a komlóültetvényeket, illetve a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs, vessző termelést, illetve az erdészeti szaporítóanyagokat termelő területeket is.
Gyümölcsöskert
Haszonkerteken vagy gyümölcsösökön rendszerint tisztán gyümölcstermesztésre használt kerteket értünk, nagyon sok gyümölcsösben azonban újabb időben, midőn a kertész minden talpalatnyi földet kihasználni törekszik, különösen a magas törzsű, valamint a pányvafák sorai között más növényeket is termesztenek. A közönséges gyümölcsösben mindenféle faalakot találhatunk, magas és alacsony törzsűt úgy beállítva, hogy egymás fejlődését minél kevésbé akadályozzák. A francia gyümölcsösökben csak törpe fák vannak, melyek kevesebb helyet foglalnak, így ezekben a területet jobban kihasználják. Nagyon fontos a gyümölcstermelésnél a fajták helyes megválasztása, ami ellen különösen azok vétenek, akik kis területen sok fajtát akarnak termeszteni. Legcélszerűbb kevés, de jó fajtákat termeszteni s azokat úgy összeválogatni, hogy minden évszakban három-négy különböző fajtánk legyen minden gyümölcsfajból.
