A karnevál vagy hagyományos magyar nevén „a farsang farka” a farsangi időszaknak a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három napja, ami nagy mulatságok közepette zajlik.
A karnevál valójában ősi télbúcsúztató, tavaszköszöntő jelmezes, táncos népünnepély, amelyet beiktattak a vallási ünnepek közé. A farsang hagyományosan január 6-ától (vízkereszttől) hamvazószerdáig tart. Ebben az értelemben a farsangi karnevált, mint jelmezes, táncos népünnepélyt a húsvétot megelőző 47. napon, húshagyókedden rendezik meg és még aznap éjfélkor befejeződik.
A carnevale szó a „carne” (latin) „hústól” szóból és a „levare” vagy „vale” (latin) „elhagyni”, illetve „búcsúzom/~isten veled” szavakból eredeztethető: „búcsúzás a hústól”.
A karnevál elnevezést időnként és helyenként helytelenül használják. Például a Debreceni Virágkarnevál neve megtévesztő, hiszen ezt augusztus 20-án tartják, tehát nem farsangi esemény.
