A kantár a ló irányításához használt lószerszám, melyet a ló fejére helyeznek. Ezzel az eszközzel lehet a hátas és a fogatolt lovat a kantárhoz szerelt zabla és hajtószár segítségével irányítani, visszatartani és fékezni.
A lovas csizmáival, derekával, kezével, has- illetve hátizmaival befolyásolja a lovat. Kezeivel a kantárszárakat, ezzel a zablán keresztül nyomást gyakorol a ló szájára és nyelvére.
Történelme
A kantár az altáji török népek ősi lószerszáma, neve a magyarba is ótörök jövevényszóként került. A magyarból vette át a német, a szomszédos szlávság és románság is. Formai tekintetben a magyar csikósok kantára és a baskír kantárok között szembeötlő a hasonlóság.
A kantár részei
A kantár részei: tarkószíj, amely a ló feje tetején fekszik, homlokszíj vagy párta, a két pofaszíj, orrszíj vagy orradzó, állszíj vagy álladzó, lehetnek oldal- és homloksallangok; fogatolt lovaknál a szemzők és az ezeket a tarkószíjhoz kötő üstökszíjak. A lovaglókantárokon nincsenek szemzők, csak a fogatolásnál használják. A szemzők célja, hogy a ló látóterét leszűkítsék, ezáltal a hirtelen hátulról felbukkanó jelenségektől ne riadjon meg.
