A kutaknak két típusa van aszerint, hogy a felszínhez közeli talajvizet vagy a mélyebb rétegekben található vizet hasznosítják.
A talajvizek gyűjtésére készített kutak
Mivel a felszínhez közel található talajvíz minősége változó, ivóvíz céljára csak akkor használható fel, ha elég mélyen fekszik, a domborzati alakulatok biztosítják az állandó áramlást és a talaj szűrőképessége is megfelelő. Ilyen esetben a víz állandó mozgásban van, cserélődik. A talajvizek gyűjtésére többféle módon készítenek kutat:
Sírkutak Az ásott kút egyik legrégebbi és legegyszerűbb fajtája. A sírkutak az elnevezésüket onnan nyerték, hogy alakjuk a sírgödörhöz hasonló. Ezek egyszerű kör vagy négyszögalakú nyílt gödrök. Csak ott alkalmazhatók, ahol a terep közelében, átlag 2–3 m mélységben bő vízadóréteg helyezkedik el. Rézsűinek hajlásszögét a talaj fizikai tényezői határozzák meg. Az ilyen kút oldalfala sosincs burkolva, legfeljebb döngölik, néhol foltokban agyaggal tapasztják, a beomlás elkerülése végett.
