A kék alapszín. Kiegészítő színe a fények esetén a sárga, festékek esetén narancssárga.
A szemünkben lévő kék fényt érzékelő csapsejtek fényelnyelése a 370–530 nm-es tartományt fogja át, az érzékenység maximuma 420 nm-nél van.
A kék égbolt látványában a Rayleigh-szórás játszik kulcsszerepet, amely alapján apró szemcsék (finom por és molekulák) a nagyjából fehér napfény összetevőit eltérő mértékben szórják: a szóródás mértéke a fény hullámhosszával (pontosabban annak negyedik hatványával) fordított arányban áll, azaz minél rövidebb a hullámhossz (a látható tartományban minél kékebb a fénysugár), annál több szóródik belőle. Az eredetileg fehérként indult fényből a kék nagyobb része elszóródik a légkörben, ezért kék az ég.
A Marylandi Egyetem kötelékében működő Mind Lab tudósainak kutatása szerint a kék szín mindkét nem tagjait boldogabbá teszi. (A kék és a zöld a férfiaknál váltotta ki a boldogság érzetét, míg a kék, lila és narancssárga a hölgyeknél érte el ugyanazt a hatást. A kék és a vörös a bizalmat erősítette a férfiaknál, míg a kék és a lila kombinációja bizonyult ilyen vonatkozásban a leghatékonyabbnak a nőknél.) Az élénk színekről általában is megállapították, hogy több téren jótékony hatásúak.
Acélkék
Akvamarinkék
Azúrkék
Babiloni-Kék
Bilikék
Bogyókék
Brit-Kék
Búzavirágkék
Indigókék
Tengerészkék
Tengerkék
Türkizkék
Ultramarinkék
Világoskék
Zafírkék
a kékvérű kifejezés arisztokrata származásra utal
néha kékharisnyának nevezik az olvasott, intellektuális beállítottságú, irodalmi érdeklődésű nőket
a kék szalag a balatoni vitorlásversenyek fődíja
a közlekedésben a kék villogó a rendőrség, tűzoltók és a mentők megkülönböztető jelzése
a kék kereszt (a Vöröskereszt mintájára) a Kékkereszt és az állatorvosok szimbóluma
anatómiai ábrákon a kék a véna színe, szemben az artéria pirosával
a meteorológiában többnyire alacsony légnyomást vagy alacsony hőmérsékletet jelöl
Magyarország legmagasabban fekvő pontja a Kékes tető
Magyarországot átszelő, egybefüggő turistaút az Országos Kék túraút.
