Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.
Accipiter gentilis gentilis Észak- és Közép-Európa; ez az alapfaj
Accipiter gentilis marginatus – Marokkó, Spanyolországtól Kaukázusig; sötétebb és valamivel kisebb, mint az alapfaj
Accipiter gentilis arrigonii – Korzika és Szardínia; még sötétebb és még kisebb, mint az alapfaj
Accipiter gentilis buteoides – Észak- és Nyugat-Szibéria; nagyobb és világosabb, mint az alapfaj
Accipiter gentilis albidus- Északkelet-Szibéria és Kamcsatka; van egy szürke és egy nagyon világos, majdnem fehér színváltozata is
Accipiter gentilis schvedowi – Közép- és Kelet-Ázsia és Hokkaidó
Accipiter gentilis fujiyamae – Honsú szigete, Japán; a legkisebb alfaj, nagyon sötét színű
Accipiter gentilis atricapillus – Észak-Amerika legnagyobb része; szürkéskék hát és jellegzetes arcrajzolat jellemzi
Accipiter gentilis laingi – Vancouver- és Queen-Charlotte-szigetek, a kanadai Brit-Columbia tartomány partvidékén; sötétebb, mint az észak-amerikai alfaj
Accipiter gentilis apache – Az USA és Mexikó határvidékének hegyvidéki részei; világosabb, mint az észak-amerikai alfaj
A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.
Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók.
