A fraktálművészet a képzőművészetben a digitálisművészet új ága, amelynek lényege a matematikában fraktáloknak nevezett önhasonló alakzatok digitális művészi megjelenítése vagy felhasználása. Jelenleg kétféle számítógépes, fraktál algoritmusokkal létrehozható ága létezik: a vizuális fraktálművészet fraktálképek, fraktálanimációk, valamint az audiális (auditív), azaz zenei fraktálművészet.
A digitális eszközökkel, számítógépes fraktál algoritmusok alkalmazásával létrehozott művészeti alkotásokat (állókép, mozgókép, zene) nevezzük fraktálművészetnek.
A zenében eddig kevéssé kiforrott meghatározással hivatkoznak a fraktálzenére, legtöbbször megzenésített matematikaként említik.
Meghatározása
A fraktálművészet meghatározásakor legtöbben az L. Kerry Mitchell matematikus és fraktálművész által leírt definícióra támaszkodnak, melyet a mi a fraktálművészet és mi nem? című cikkében írt le. A fraktálművészet körébe fraktálalgoritmusok számításai eredményeként megjeleníthető műalkotások tartoznak; állóképek, animációk vagy zenék. Az alkotások létrehozásának legelterjedtebb módja a számítógépes technika. A fraktálművészettel is foglalkozó képzőművészek az alkotások létrehozására – legelterjedtebb módszerként – fraktálgeneráló szoftvereket alkalmaznak. A szoftverek között találhatók kifejezetten képzőművészek számára fejlesztett változatok.
