A folklór szóban vagy zenei formában terjedő mesék, mondák, népszokások, dalok, táncok összessége; valamely nép hagyományainak íratlan javainak egész szellemi része, a hagyomány útján öröklődő tartalma. Tágabb értelemben a teljes szellemi néphagyomány, szűkebb értelemben ennek csupán szóbeli része: a népi mondások, színjátékok, népmesék, hiedelmek, szokások, a népköltészet stb. A néprajztudomány (etnográfia) egyik ága.
A kifejezés az angol folk (=nép) és az elavult lore (=tudomány) szavak összetételéből származik. A kifejezést William J. Thoms (1803–1885), a londoni «Athenaeum» egy munkatársa alkotta, vagy használta legalább először a mai közkeletű értelmében.
A folklór tárgyainak alább részletezendő összegével az etnológia keretébe illeszkedik. Tehát nem azonos vele, amint talán a folk (s még inkább az alakilag egészen megfelelő, de értelmében már némileg eltérő német Volk szónak a görög etnosz szóval és a lore (Lehre) elemnek az ugyancsak görög logia-val találkozása hinni engedné. A német Volkskunde, amellyel hol az egyiket, hol a másikat jelölik, csak az elsőt jelenti helyesen, a másodikat csupán az Erdkunde, Pflanzenkunde stb. összetételek analógiája szerint alkotott Kunde vom Volke (és nem Kunde des Volkes) értelmezéssel. Legcélszerűbbnek látszik, hogy a népismeret egészéhez tartozó s a nép testi-lelki tulajdonait, a népszellem minden rendű nyilatkozatát és a népélet összes alaki s anyagi jelenségeit felölelő rengeteg tárgyhalmazt az etnológia ezzel már körülírt fogalma alá utalva, e tárgyhalmazból a folklór szűkebb körébe a népléleknek csupán a hagyományhoz (mégpedig lényegileg és elsősorban csakis szóbeli hagyományhoz) mint életfeltételükhöz kötött alkotásait és nyilvánulásait sorozzuk.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
