A fajta (latinul: cultivar) az élővilágban az egyes fajok háziasított (domesztikált) állományain belül elkülönülő populáció. A fajta nem azonos a faj fogalmával. A fajta, az alfaj mellett a faj alárendelt kategóriája. Mivel a fajták mesterségesen létrehozott eltérések az adott fajtól, ezért nem tekinthetők valódi taxonoknak.A fajtán belül az egyedek tulajdonságai viszonylag homogének, és a többi fajtától eltérőek. E tulajdonságokat a tenyésztők mesterséges szelekcióval (nemesítéssel) hozták létre és tartják fent. Például a kutya és a közönséges farkas egyazon faj háziasított és vadon élő állományai, de a kutyán belül számos fajta ismert, mint például puli, magyar vizsla, komondor stb.
Biológiai értelemben tehát az emberi fajon belül nincsenek fajták.
A termesztett fák és cserjék fajtái majdnem mindig klónok, amelyeket egy faj egy bizonyos változatának, esetleg egy (két vagy több faj keresztezésével előállított) hibrid felszaporításával állítottak elő. A modern (1951 után keletkezett) fajtáknak nem latin, hanem nemzeti nyelven írott fantázianevet kell adni. A fajtaneveket egyszerű aposztrófok között, nagy kezdőbetűkkel írjuk, pl. 'Golden Delicious'.A fajtiszta az adott fajon belüli, nem több fajta keverékéből létrejött vagy létrehozott fajra használt kifejezés, melyre a pedánsabb, "nemhivatalos" nyelvhasználtban a fajtatiszta jelzőt is alkalmazzák. A több faj keverékeként kialakult állatra nem használatos a fajtiszta kifejezés, fajok keverékeként utalunk rájuk (pl. öszvér). A Magyar Értelmező Kéziszótár ezt a kifejezést a következőképpen jegyzi: "fajtiszta m[ellék]n[év]; nem hiv[atalos] Fajtatiszta."Szükség esetén a növények osztályozásánál a magasabb fajcsoport és fajsor, esetleg alfajcsoport, alfajsor és fajkomplexum, valamint az alacsonyabb alfaj, változat, alváltozat, alak és alalak alkategóriák is használlatosak, míg az állatok osztályozásánál a magasabb fajkomplexum, valamint az alacsonyabb alfaj, fajta és alfajta alkategóriák is felhasználhatók.
A növények esetében a fajta az alábbi hierarchiában helyezkedik el:
nemzetség (genus)
alnemzetség (subgenus)
fajcsoport (sectio)
alfajcsoport (subsectio)
fajsor (series)
alfajsor (subseries)
fajkomplexum (species complex)
faj (species)
alfaj (subspecies)
rassz (convarietas)
változatcsoport (provarietas)
változat (varietas)
alváltozat (subvarietas)
forma, alak (forma)
alforma, alalak (subforma)
fajta, termesztett fajoknál (cultivar, azaz változat)
alfajta, termesztett fajoknál (subcultivar)
Az állatok esetében pedig az alábbi hierarchia az érvényes:
nem (genus)
alnem (subgenus)
fajkomplexum (species complex)
faj (species)
alfaj (subspecies)
rassz (convarietas)
fajtacsoport (provarietas)
fajta (varietas, azaz változat)
alfajta (subvarietas)
